Vannak írók, akiket nem olvasok, de tisztában vagyok velük, mit írtak, miért lehet szeretni, mi a vonzó bennük másoknak, ami szerintem egy jó könyvtárosnál alap, hiszen mit is szoktak mondani: polihisztornak kell lenni, mindenhez egy kicsit érteni, így ebbe természetesen Agatha Christie is beletartozik, a nagy sikerű krimik szerzőnője.
Mondjuk én elvből nem olvasok Müller Pétert és Paulo Coelho-t, az nem az én világom, de tisztában vagyok a mai irodalomban betöltött szerepükkel. Szeretet. Yep. Aztán ott van Szabó Magda, akivel még szintén nem sikerült megbarátkoznom, de a Régimódi történet tervbe van véve, a belőle készült 6 részes sorozat, amit talán tavaly vetítettek az m1-en, nagyon tetszett. Naná, ahol Nagy Ervin van... ;) Na jó, komolyra fordítva a szót, a témája is érdekel.
Sohasem voltam az a nagy krimiolvasó, Sherlock Holmes kalandjai sem érdekeltek sohasem különösebben, egy kivétel van: Edgar Allan Poe-tól A Morgue utcai kettős gyilkosság c. novella. A MEK-en elolvasható az egész. Na ezt imádom, elolvastam már párszor, azt hiszem megint el kellene. Épp olvasom róla a Wikipédián, hogy ezt tartják az első detektívtörténetnek, megelőzte még Sherlock Holmes-t is, a Morgue utcában nyomozó Dupin. Mikor először jutottam el a végére és kiderült a megoldás, ááá, az nagy pillanat volt, tetszett nagyon.
Nemrég ért véget a CBS-en a Harper's Island című összesen 13 részes sorozat, ami a Tíz

A sorozatról bővebben itt: Harper's Island on Wiki. Majd jön a TV2-re is, habár tuti bukta lesz, erre nem hiszem, hogy vevő a magyar néző, főleg a TV2-n, Amerikában sem végzett a topon...Na de erről ennyit, szóval mivel nekem a sorozat az összes hibájával együtt is bejött, élveztem, hogy találjuk ki ki a gyilkos, sírni, izgulni a kedvenc szereplődért, gondoltam lássunk neki az anyatörténetnek is.
Majd kiderül, egyenlőre az első két szereplő bemutatásán vagyok túl, de asszem jó szokásomhoz híven készítek egy segédlapot a szereplők nevével és főbb tulajdonságaival, mert az ilyen sok főszereplős történetekben néha elkeveredek, de mondjuk érdekes, mert az Twilight Saga-nál ilyenre egyáltalán nem volt/nincs szükségem, ott mindenki a fejemben van, de pl a Szentivánéji álom alatt nagyon jól jött.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése