ennyit erről...

Amikor átfut a fejeden, hogy igen!, lehet, hogy ez a sorsszerű pillanat fogja meghatározni az életedet, benne azzal a sráccal, aki olvas a buszon, hiszen annyian mesélnek szebbnél szebb találkozásokat a sors véletlennek tűnő alakításairól, hogy hogyan botlottak egymásba az élelmiszerboltban, hasonlók és te csak megigézve nézed azt a bizonyos szemüveges srácot, akivel épp egy buszra szálltatok és épp egy helyen szálltok le róla és épp egy irányba indultok el, amiről kiderül, hogy a közeli Spar és egymás mögött haladtok és jó érzés, és belép mögötted az üvegajtón, látod tükröződni az alakját és vásárolsz és beállsz a két működő kassza közül az egyikhez és akkor egyszer csak meglátod ki áll be pont mögéd, igen, ugyanaz a srác, egyre jobban kattog az agyad, fizetsz, távozol, kilépsz az utcára, elindulsz a lakás felé, de még hátrapillantasz, sehol senki. Minden csak ábrándozás, a valóság kegyetlen, ez a sorsszerű találkozás később nem lesz elmesélve senkinek sem nagy nevetések és összebújások közepette.