Watchmen - Az őrzők c. film
Na végre ennek is nekifogtam és megérte a bő 2,5 óra hosszúság. Nem vagyok kifejezetten képregény-adaptáció hardcore fan, de megszoktam nézni őket, mivel egy fiktív világban játszódnak, ami mindig érdekes lehet. Most is az volt, 1985-ben járunk, amikor is Nixont harmadjára(!) is megválasztják elnöknek, a Szovjetunióval hadban állnak, kérdéses, hogy mikor következik be az atomháború. Vannak nyugdíjba ment szuperhősök, akiket valaki elkezdi gyilkolni, de páran azért maradtak. Kiderülnek a múltból kisebb-nagyobb titkok, jók a flashbackek, meg a sminkesek is szépen dolgoztak, habár én az elején azt azért nem vettem be, hogy a Komédiás 67 lenne...na mindegy, ez a legkisebb probléma. Olyan jelenetek voltak benne, amivel tudtak újdonságot mutatni, végülis ez az egyik lényeg a filmeknél, hogy ne legyen unalmas, jó nem volt valami pörgős, de így volt jó a film menete, egyedi volt, olyan apokaliptikus.
Az egyikük egy nukleáris baleset vagy mi következtében totál átalakult, már nem is ember, de még mindig nagy agy maradt, aki azon dolgozik, hogy megmentse (vagy nem?) az emberiséget a pusztulástól, néha elmegy a Marsra, néha pucér, néha együtt van a csajával, Laurie-val, ami mellesleg nem tudom fizikailag hogy lehetséges, majd még gondolkozom rajta. Szóval a kék ember, Dr. Manhattan érdekes fazon, sajnáltam azért, hiszen az egész élete tönkrement. Nekem tetszett a beszéd stílusa meg minden, olyan lassan, de bölcsen beszélt mindig.
Végig Rorschach olvas fel a naplójából, aki állandóan viseli még mindig a maszkot, hiába nem szabadna, de nem kell neki már a régi identitása. Huh, eszméletlenül jól megcsinálták, hogy mindig váltakozott a maszkja, nem tudom mi a szakszerű kifejezés erre, de amikor szimmetrikus fekete placsnikat mutogatnak a pszichológusok a betegnek és az a kérdés mit lát benne, pillangót, koponyát, felhőt, stb. Szóval ő egy érdekes szereplő volt, misztikus, de félelmetes is egyben.
A Komédiás egy állat volt...erről ennyit. A főgonosz sem volt nagy szám.
Laurie jófej csaj volt, szerintem Malin Akermannak sokkal, de sokkal jobban állt ez a barna haj, mint a szőke, ami amúgy. Okos, szexis, szenvedélyes, nagyon tud szeretni, egyszerre akár több pasit is. ;-)
A Patrick Wilson alakította Dan (Éjjeli Bagoly) meg visszavonulása után szürke kispolgár lett, azzal a tipikus '80-as évekbeli nagy szemüveggel, de valószínűleg gyúrni még mindig jár, mert azzal nem volt gond, látható volt. Nagy személyiséget nem kreáltak neki, én nem láttam benne semmi különleges dolgot, pedig próbálkoztak, de mivel a baglyok bejönnek, így vele sem volt problémám.
Na végre ennek is nekifogtam és megérte a bő 2,5 óra hosszúság. Nem vagyok kifejezetten képregény-adaptáció hardcore fan, de megszoktam nézni őket, mivel egy fiktív világban játszódnak, ami mindig érdekes lehet. Most is az volt, 1985-ben járunk, amikor is Nixont harmadjára(!) is megválasztják elnöknek, a Szovjetunióval hadban állnak, kérdéses, hogy mikor következik be az atomháború. Vannak nyugdíjba ment szuperhősök, akiket valaki elkezdi gyilkolni, de páran azért maradtak. Kiderülnek a múltból kisebb-nagyobb titkok, jók a flashbackek, meg a sminkesek is szépen dolgoztak, habár én az elején azt azért nem vettem be, hogy a Komédiás 67 lenne...na mindegy, ez a legkisebb probléma. Olyan jelenetek voltak benne, amivel tudtak újdonságot mutatni, végülis ez az egyik lényeg a filmeknél, hogy ne legyen unalmas, jó nem volt valami pörgős, de így volt jó a film menete, egyedi volt, olyan apokaliptikus.
Az egyikük egy nukleáris baleset vagy mi következtében totál átalakult, már nem is ember, de még mindig nagy agy maradt, aki azon dolgozik, hogy megmentse (vagy nem?) az emberiséget a pusztulástól, néha elmegy a Marsra, néha pucér, néha együtt van a csajával, Laurie-val, ami mellesleg nem tudom fizikailag hogy lehetséges, majd még gondolkozom rajta. Szóval a kék ember, Dr. Manhattan érdekes fazon, sajnáltam azért, hiszen az egész élete tönkrement. Nekem tetszett a beszéd stílusa meg minden, olyan lassan, de bölcsen beszélt mindig.
Végig Rorschach olvas fel a naplójából, aki állandóan viseli még mindig a maszkot, hiába nem szabadna, de nem kell neki már a régi identitása. Huh, eszméletlenül jól megcsinálták, hogy mindig váltakozott a maszkja, nem tudom mi a szakszerű kifejezés erre, de amikor szimmetrikus fekete placsnikat mutogatnak a pszichológusok a betegnek és az a kérdés mit lát benne, pillangót, koponyát, felhőt, stb. Szóval ő egy érdekes szereplő volt, misztikus, de félelmetes is egyben.
A Komédiás egy állat volt...erről ennyit. A főgonosz sem volt nagy szám.
Laurie jófej csaj volt, szerintem Malin Akermannak sokkal, de sokkal jobban állt ez a barna haj, mint a szőke, ami amúgy. Okos, szexis, szenvedélyes, nagyon tud szeretni, egyszerre akár több pasit is. ;-)
A Patrick Wilson alakította Dan (Éjjeli Bagoly) meg visszavonulása után szürke kispolgár lett, azzal a tipikus '80-as évekbeli nagy szemüveggel, de valószínűleg gyúrni még mindig jár, mert azzal nem volt gond, látható volt. Nagy személyiséget nem kreáltak neki, én nem láttam benne semmi különleges dolgot, pedig próbálkoztak, de mivel a baglyok bejönnek, így vele sem volt problémám.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése