Szóval folytatom a beszámolót és összegzést a júliussal, aminek az első felében történt a diplomaosztó és az EFOTT. Nem tudom melyik volt előbb, de most nincs is kedvem utánanézni.
A diplomaosztó szép volt és jó, sírni nem sírtam, pedig előtte megfordult a fejemben, hogy mi van ha mégis, jajne. A ruha ellenben kényelmetlen volt, a pamutkesztyű harminc fokban egyenesen borzalmas, a kalap folyton le akart csúszni meg csárén is raktam fel, de mindegy, azért jó érzés volt kimenni a dékán elé, kezet fogni vele és átvenni végre a diplomát.
Egy napon voltam kint az EFOTT-on, ami idén Baján volt, a K.Sz. kint dolgozott én meg csatlakoztam hozzá az esti bulihoz. Időközben kiderült, hogy a volt osztálytársak közül is vannak kint páran, napközben velük lógtam, este meg összevissza mászkálás volt közben egy nagy esővel és hideggel, ami csak azért nem volt poénos, mert pulcsit vittem és esőkabátot is, amiről a helyszínen kiderült, hogy dehogy ciki, inkább cool, de hosszú nadrágot nem, így farmersortban ugrabugráltam még egykor is. Persze minden Kiss Ádámmal kezdődött, aki megint hozta a formáját, mint anno Orfűn, közben azt hittük itt a világvége, mert épp szélvihar tombolt kint, de szerencsére a sátor elég stabil volt. Por sok volt, közben lábmosás, persze ugyanolyan poros lettél később, ha nem jobban.
Először hallottam a Kowalskyékat, bár olyan sok számot nem ismerek tőlük. Szintén először a Tankcsapdát, ami igazán nagy volumenű volt, lángszóróval meg ami kell, huh, szuper volt, de közben azért be-benéztem a Neo-ra is a sátorba, őket hallottam többször is már élőben, ezért volt csak időszakos jellegű a látogatásom. Elsősorban azonban persze a Kiscsillag érdekelt mindenkit, az meg szuper volt mint mindig, sok-sok ugrabugra meg ami kell.
Jó volt csak úgy mászkálni napközben, szeretem az ilyen fesztivál-érzést. :)
Nyaralni is voltunk Esztergomban, bár az utolsó nap anyukám eltörte a kezét, így a kórházban töltöttük az időt, így annyira nem sikerült jól. De az élményfürdő szuperjó, szépen megcsinálták, és a város is csodaszép, kicsi, de barátságos. Érdemes volt megint felmászni Babits Mihály nyaralójához, habár pár éve egyik gimis osztálykiránduláson megfogadtam, hogy többetnemdesohasem, de szép még mindig a kilátás meg van egyfajta misztikuma a helynek. Volt még nyaralás közben egy félresikerült látogatásom Budapestre, de ezt inkább most hanyagolom.
Augusztusra csodák csodájára sikerült diákmelót szerezni az egyik egyetemi könyvtárba, örültem neki és dolgozgattam, bár a minimálbér eléggé elvette utóbb a kedvem, diplomával a zsebemben, de ez van. És jó volt végre egy olyan nyár, amikor Pécsett voltam és éltem, még ha egyedül is. A melót ahogy már itt írtam a blogban is, sikerült meghosszabbítani szeptemberre, na nem az adatrögzítés szépsége miatt akartam, hanem a pénz kellett, de nagyon.
Ja, közben felvettek MA-ra papírforma szerint, ezt el is felejtettem, pedig fontos, hiszen ez határozza meg mit is csinálok mostanság.
Folyt. köv. később
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése