Pages

2009. szeptember 23., szerda

The Tudors, az első évad után

VIII. Henrikről szerintem először általánosban tanultam angol órán, volt róla egy képes cikk. Le volt írva, hogy így meg úgy végezték a feleségei, meg hogy új egyházat hozott létre, meg hasonló, amit róla tudni érdemes. Én meg csak néztem, hogy te Úristen, milyen férfiak léteztek már akkor a XVI. században, milyen bátor, ugyanakkor könyörtelen volt ez a VIII. Henrik. Azóta persze tanultam róla többet, és azért tényleg bámulatos, hogy miket mert megtenni, persze a feleségeit sajnáltam mindig is.


A VIII. Henrikről elhíresült portré egy kövér, szakállas „bácsit” ábrázol, így mindig érdekes, hogy egy-egy alkotó hogyan képzeli el a fiatal királyt, illetve meg akar-e felelni ennek a megszokott képnek, vagy újít. Nos, a The Tudors újított, az én szememben teljesen: Johnathan Rhys-Myers egy vékony, de izmos, nem égimeszelő színész, mellesleg igen jóképű is. Maga a SZÁJ. Hallottam interjút a készítőkkel és el is mondták, hogy ők tényleg úgy képzelték el az egészet, hogy Henrik korának rocksztárja volt. Pazar életmódjába beletartoztak a nők korlátlan mennyiségben, a lakomák, a lovagi tornák, a vadászatok, a drága és különleges ruhák, szóval értjük. Mellesleg Nagy-Britannia királya is volt. ;)



Az első évad szerintem elég alapos volt, azt mondják, a második még ászabb, habár nekem ezzel sem volt semmi problémám. A részletes epizódleírásokba nem mennék bele, azt meg lehet találni máshol, a központban az áll, hogy Henrik első felesége, Aragóniai Katalin nem képes (életképes) fiút szülni Henriknek, így Henriknek egyre inkább elmegy tőle a kedve, meg hát idősebb is, így inkább az udvarhölgyekkel mulatja az időt. Találkozik Anne Boleyn-nel, aki mindent megváltoztat. A vágy. Ó jaj. Van egy barátja, Charles Brandon, aki nem nemesi származású, ám Henrik segítségével egyre feljebb emelkedik.

Megjelenik a történelemből még Mórus Tamás is, Jeremy Northman alakításában, valamint Sam Neill is az első évad állandó és meghatározó szereplője, mint Wolsey bíboros, aki áskálódik, nőzik, átvág és eltüntet embereket, huh, a színész nagyon jól alakította, nagyon gonoszra sikeredett. Én momentán nagyon nem bírom Anne Boleyn-t, a színésznőnek kis turcsi orra van, mindig annyira, de annyira fent hordja, habár szerintem nem feltétlenül lenne szükséges mindig. Úgy általában jók a színészek, a karaktereket is felépítették, egy kedvencem volt még: Thomas Tallis, udvari zeneszerző. A srác iszonyatosan cuki volt a félénkségével meg a kócos hajával, kicsit kereste az identitását, érdekes volt az ő története is, habár csak mellékszereplő volt.

Természetesen eredeti nyelven hallgattam, ezt vétek is lenne szinkronnal, zene volt füleimnek az igazi angol beszéd, a választékosság és elegancia, mégiscsak az 1600-as években járunk. Sok új szót is megtanultam, pl, hogy szólítunk egy királyt, egy bíborost, egy lordot, meg már alapból amiatt megérte, hogy JRM azt kiejti a száján, hogy JUSTICE. Kész voltam. :D

Jöhet a második évad.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése